A grafológia görög eredetű szó: grafo (írás), valamint a logosz (tudomány) szavak összetételéből keletkezett.  Jelentése: írással foglalkozó tudomány.

„A betű mutatja a lelket, aki betűkkel ír, az valósággal benyomja ezekbe lelkének képét, mi tehát az írás által megismerhetjük az írónak a lelkét.”

A grafológia elnevezést a francia Jean Hippolyte Michon abbé (1806-1881)  nevéhez köthető, aki 1871-ben La Grafologie címmel kézíráselemzéssel foglalkozó szaklapot indított. Michon abból az elképzelésből indult ki, hogy egy írás egyéni jellege az iskolában elsajátított általános normáktól való eltérésben mutatkozik meg.

„Mi az írás a grafológia szempontjából? Papírra rögzített kifejező mozgás éppúgy, mint az arcmimika vagy a gesztikuláció, csak ezeknél bonyolultabb. A kifejező mozgásokat befolyásolják az érzelmek, hangulatok, a vérmérséklet, az önuralom, a térfoglaló énkitágítás, a nyugtalanság és még sok minden, vagyis az ember személyisége” (Csötörtök Csaba).

Mi az írás a grafológia szempontjából?

A grafológus szótárában nem szerepel a „szép” vagy „csúnya” írás fogalma. Egyszerűen csak írás van. A grafológus nem esztétikai, érzelmi élményt keres a kézírásban, hanem azt, hogy az adott írás milyen mértékben és módon tér el a tanult írásmintától.

Szép írás – csúnya írás

Mgr. Otília Horňáková       |       Mobil : 0918 373871       |       Email: hornakotilia@gmail.com

(Phalerensi Demetrius, athéni szónok, Kr. e. 4. sz.)

A grafológia nem más, mint íráselemzés. A grafológiai vizsgálat elsődleges célja az ember személyiségének kézírásból való megismerése.

Grafológia -  írással foglalkozó tudomány, egy különleges olvasási mód. Az íráskép hűen tükrözi az egyén pszichikai, jellembeli, öröklött és szerzett tulajdonságait.

A grafológia a személyiség feltárását célzó tudomány, mely egy speciális úton, a kézírás vizsgálatán keresztül jut el céljához.

A grafológia az írásnak az iskolai normától, az általános szabványtól való eltérését vizsgálja elsősorban. Minél inkább közelít valakinek az írása a normához, személyisége annál átlagosabb, és minél nagyobb fokban tér el a normától, annál egyénibb. Következésképpen, a normaírás sablonszerű követése az egyén sablonosságára enged következtetni.

A kézíráselemzés a legegyszerűbb, legtárgyilagosabb és legdiszkrétebb személyiségvizsgáló eljárás, hiszen a grafológus akkor is jellemzi az embert, ha soha nem látta.

A kézírás nagyon értékes információkat hordozhat számunkra. Megtudhatjuk, hogy  milyen mentális képességekkel rendelkezik a vizsgált személy. Tájékozódhatunk a duktor (kézíró):

• érdeklődési köréről

• fizikai és pszichés energiáiról

• érzelmi és intim életéről

Az írás az emberiség legnagyobb találmánya.

Az írás mozdulatainak kiindulópontja az agy, következésképpen az írás agymunka. Amikor egy betűt leírunk, egy írásmozdulatot rögzítünk, annak szándéka és szemléletes képe megjelenik az agyban, amely mozgató idegrendszerével közvetíti a mozdulatot a kézhez, amely csak eszköz az írás lelki tevékenységének szolgálatában. A kéz csak ismétli, papíron rögzíti az írás lelki képét, amely az agyvelőben él. Az írás tehát az énünket kifejező mozdulatok sora.  Következésképpen, ahogy nincs két egyforma ujjlenyomat, úgy nincs két egyforma írás sem.

Az írás a beszélt nyelv szimbóluma, nyelvileg kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló, emberi közösségek által elfogadott egyezményes grafikai jelek rendszere, melynek segítségével a beszéd látási ingerek útján felfogható, és bármikor reprodukálhtó.

Az írás a nyelv segítségével kifejezett gondolatok rögzítésére szolgáló, egyezményes grafikai jelek rendszere.

Az írás a pszichikum által irányított mozgás, amely az írófelületen formaként, betűként jelenik meg.

Minden közlésre szánt, írásként értékelhető, természetes körülmények között készült írásművet a grafológia tárgyaként értékelünk.

• emberekhez való hozzáállásairól

• megbízhatóságáról is

A szép írás illemtudást, rendszeretetet, formaérzéket jelent. De ugyanakkor a szépen alakított formák mögött szürkeség, közömbösség is húzódhat.

A köznyelvben csúnya jelzővel illetett írás szembetűnőbb, változatosabb, amely általában az esztétikai érzék hiányára, rendetlenségre, nyugtalanságra utal, de előnyös személyiségvonásokat, tulajdonságokat is rejt magában, melyek a kézíró természetességére, önállóságára, önmegvalósítási képességére hívják fel a grafológus figyelmét.

Amire nem képes a grafológia

Nem képes megállapítani az író személy biológiai korát - az írás a mentális szintet, a személyiség érettségét tükrözi, nem a biológiai kort.

Nem képes megállapítani a biológiai nemet - mindkét nemnél  megtaláljuk úgy a férfias, mint a nőies jellemzőket.

Nem képes megállapítani a szakképesítést - megmutatja a képességet, készséget, tehetséget, speciális érdeklődési területeket,  a művészi hajlamot, de azt nem, hogy a kézírás készítője mivel foglalkozik.

Nem képes megállapítani az etnikai vagy nemzetiségbeli hovatartozást.

Nem képes olvasni a jövőből, nem tud jósolni. Az íráskép csak az adott állapotot mutatja, a személyiség állandóan változik, ezért ajövőt nem lehet belőle kiolvasni. Változhat az író társadalmi környezete, érettsége, az értékrendje, ezért lehetetlen arra következtetni,  hogy öt-tíz év múlva mi lesz.

1.

2.

3.

4.

5.

Amit garantáltan tud a grafológia

Segít megérteni saját magunkat. Segít életünk megváltoztatásában - nem elég tudnunk, megtudnunk gyengeségeinket, célszerű azokat megváltoztatni is.

Segít megérteni másokat - bárkinek a megismerése több évet vehet igénybe   normál esetben. A grafológia segítségével rendkívül rövid idő alatt biztos tudásra tehetünk szert a másik viselkedését, reagálását, gondolkozását, érzéseit, képességeit illetően.

Segíti a karrierépítést - a képességek, készségek reális felismerése nagyban hozzájárul a legjobb választáshoz azoknak, akik önmaguknak végzik a vizsgálatot, és azoknak is, akik elvégeztetik pl. munkatársaik, beosztottaik, vagy a cég részére.

Önmaga a grafológia is siker - ma már nyitottak a grafológiára az üzleti világban, a törvényszéken, kórházakban, természetgyógyászatban, pedagógiában, jogi területeken, pszichológiában.

1.

2.

3.

4.

Mi kell az analízishez?

Mindenekelőtt, kézírás. Ez nyilvánvaló, távolról sem kézenfekvő azonban, hogy az íráselemzés szempontjából mi tekinthető kézírásnak. Van aki szerint már egy-egy betű, egy-egy szó is alkalmas a személyiségvonások megítélésére. Azonban ez a meglehetősen elterjedt nézet és gyakorlat nem állja meg a helyét. A grafológiában árvényes, hogy „egy jel - az nem jel”. Ugyanis elszigetelt írásjelenségekből soha nem lenne szabad - bármennyire is csábítónak tűnhet - az író egyéniségére, jellemére messzemenő következtetéseket levonni. Miként egyetlen hang még nem dallam, úgy önmagában még egy különös grafológiai alakzat nem jelent jellemvonást. Számos írásjelenség vizsgálata szükséges ahhoz, hogy biztosan következtethessünk a kézíró tulajdonságaira, jellemére. A grafológiai vizsgálat során közel 150-200 írásjelenséget néz meg a grafológus önmagában, majd ezeket kölcsönhatásaiban is egyezteti, s csak ezt követően alkot megalapozott véleményt.

Az írásminta iránt elvárt követelmények

A vizsgált személynek A/4-es méretű sima papírlapra 1 oldalnyi spontán (nem másolt és nem diktát), golyóstollal írt folyamatos szöveget (nem verset) kell írnia megszólítással, dátummal, aláírással, levélformában. Fel kell hívni a duktor figyelmét arra, hogy a legtermészetesebb kézírásával írjon, ha azt akarja, hogy minél több információ jusson át a motoros mozgásán keresztül a papírlapra.

A grafológia képes meghatározni az író személyiségjegyeit, de ugyanakkor azt nem tudja megállapítani, hogy az illető férfi-e vagy nő, hány éves és milyen külsővel rendelkezik. Ezért tudni kell: a duktor nemét, korát és azt, hogy írásra melyik kezét használja (kezességét). Ha ez nem derül ki a szövegből (írásmintából vagy a duktumból) a papírlap hátsó oldalára kell felkerülnie adatként. Feljegyezzük még az iskolai végzettséget, a foglalkozást, a szemüveghasználatot, rákérdezünk krónikus vagy aktuális betegségeire, az aktív kéz esetleges sérülésére, az írásminta készültekor fennálló lelkiállapotra (pl. gyász), és az íráskörüményekre. Fontos tudnivaló, hogy az eredeti írámintát nem lehet a vizsgálat során mérésre, egyéb vizsgálatra használni, ahhoz kb. 5 fénymásolt példány szükséges.

1. Párkapcsolati grafológia

A grafológiának gyakorlati jelentősége lehet a párválasztás, illetve a házassági tanácsadás területén. A tanácsadás tulajdonképpeni célja, hogy a házasulandó feleket mélyebb önismerethez segítve érettebb döntésre tegye alkalmassá. De nem csupán a házasságkötés a lényege a jól sikerült házasságnak, hanem fontos annak egyetértésben és összhangban tartása a házasság egész tartama alatt.

A grafológus hozzásegítheti mindkét felet önmaga jobb megismeréséhez, esetleges hibáinak, negatívumainak felszínre hozatalához.

A grafológus vizsgálja a személyiség érettégét: hogy képes-e saját belső indulatainak és érzelmeinek megértésére és kezelésére, illetve rendelkezik-e  azzal a képességgel, hogy megértse mások indítékait és reakcióit. Fontos megtudni, hogy mekkora a dominanciaigénye, mennyire akar érzelmi téren „uralkodó” típus lenni, vagy az egyenrangú párkapcsolatot részesíti előnyben. Két ember közös életében nem elhanyagolható a mentális képességek vizsgálata, gondolkodási beállítottságuk, érdeklődési körük ismerete.

Meg kell nézni a partnerek hangulati beállítottságát, indulati állapotuk kezelésének képességét, agressziós szintjét, kompromisszumkészségüket, toleranciájukat. Az érzelmek intenzitása és stabilitása, a megbízhatóság-a legfőbb értékek egyike, hiszen ingatag alapokra nem lehet biztonságos házat építeni. A szexuális késztetések szintjéről illetve azok kiélési módjairól is választ kapunk a kézírásból, de ezen vizsgálatoknál fokozottan érvényesülnek az etikai szabályok.

Mindezeket figyelembe véve a grafológus összehasonlító elemzéssel rámutathat a partnerkapcsolat erős és gyenge pontjaira, segíthet abban, hogy hogyan kellene kivédeni az érzelmi kudarcokat, a csalódásokat, hogy ezek ne vezessenek elhidegüléshez, a szakításhoz, esetleg a váláshoz. A grafológus a kapcsolat kimenetelét ugyan nem tudja megmondani, de az összeillőségről valós képet tud alkotni, ez pedig alapvetően befolyásolja a kapcsolat jövőjét.

A grafológia alkalmazási területei

2. Személyügyi grafológia

Pályaorientáció, pályaalkalmasság, pályakorrekció a fiataloknál, munkaalkalmasság, vezető-kiválasztás, csoportépítés a munkahelyeken, tárgyalási technikák kidolgozása. Ide tartozik még a dolgozók folyamatos szűrése is, a karriertervezés, a munkahelyeken létrejövő konfliktusok kezelése.  

A grafológia mint tudomány lehetővé teszi a személyüggyel foglalkozó szakemberek részére az egy-egy munkakör betöltésére jelentkezők még biztosabb megítélését, azaz meglehetően nagy biztonsággal megállapítható a jelentkező alkalmassága.

Az állás meghirdetésekor meghatározzák, hogy milyen adottságokkal és képességekkel rendelkező munkatársat keresnek. A grafológus feladata, hogy megállapítsa a jelentkező személyiségvonásairól a követelményrendszernek való megfelelés mértékét. A munkához való hozzáállásnál mindenképpen meg kell vizsgálni az önállóság mértékét, illetve azt, hogy mennyire szorul mások irányítására a kézírás tulajdonosa. Fontos a szorgalom és a kitartás, a pontosság, a precizitás, az alkalmazkodás és a megbízhatóság, hiszen csak ezek megléte esetén lehet számítani a „legjobb teljesítés kötelességének” meglétére.  Továbbá a pályaválasztás során fontos szerepe van az energiaszintnek és az energiagazdálkodásnak.

Az írás sohasem árulja el, hogy ki mivel foglalkozik, csak azt, hogy mire hajlamos. Sok szép írás írója soha életében nem produkált műalkotásokat, viszont lehetnek művészlelkek, műélvezők.

A munkatárs kiválasztásában a véleményhozás, az ítélkezés, a végső döntés kizárólag a megbízó feladata.

3. Pedagógiai grafológia

A személyiség megfelelő fejlődésének vizsgálata, tanulási- és magatartászavarok, beilleszkedési problémák okainak felderítése.

A grafológia alkalmazható az oktató-nevelő munkában is. Segítségével a pedagógusok könnyebben informálódhatnak a visszamaradó tanulók, hallgatók tanulmányi problémáinak okáról. Vizsgálhatóak a tanulási zavarok, írászavarok, kimutatható a labilitás és a szorongás. A vizsgálatnál nagyon fontos a gyermek életkora és fejlettségi szintje. Ilyenkor egy írás elemzése nem elegendő, hanem eltérő időpontban és különböző körülmények között készült írások vizsgálatával (kisebb gyermekeknél kiegészítve célzott rajz készítésével) juthatunk valós eredményre. Firka, rajz és írásvizsgálat, a személyiség megfelelő fejlődését, a tanulási- és magatartási zavarok tényét, jelenlétét, a személyiség változásait, a balkezességgel járó estleges zavarokat, az iskolai beilleszkedési problémákat, azok okait tárja fel, célja az oktató-nevelő munka segítése.

Az írásból kimutatható a beállítottság –humán, illetve reál, a gondolkodás minősége, a motivációs bázis, az érdeklődési kör, a kreativitás, amelyeknek döntő szerepük lehet a továbbtanulás folyamán.

4. Klinikai (pato)grafológia

A pszichés és szomatikus betegségek feltárása a célja, de vizsgálhatja a gyógykezelés (pl. gyógyszer) hatását is, olyan speciális alkalmazási terület, aminek műveléséhez az anatómiai, élettani és pszichológiai ismereteken kívül speciális tapasztalatok is szükségesek

5. Kriminalisztikai grafológia

A kriminalisztika is nagyon hatékonyan használja az íráselemzés törvényszerűségeit. A bűntény jellegéből kiindulva a gyanúsítottak körét leszűkítheti azzal, hogy megvilágítja, kinek a személyiségével nem fér össze az elkövetett tett. Ugyanakkor ráterelheti a gyanút az igazi tettesre.

Az igazságszolgáltatásban alkalmazott grafológiai ág, a személy megismerése, a hazugságvizsgálat, kézeredet vizsgálat, valamint az íráskörülmények felderítése a feladata, segíti a bűncselekmények feltárását. Igazságügyi szakértők jogosultak ennek az ágnak a művelésére.

A jelenlegi jogszabályokat tekintve a rendőrség, később pedig a bíróság is elfogadja a kézírás alapján készült személyiségmeghatározást. Bizonyíték erejűnek tekinti az írásegyeztetést, valamint az emberek érzelmeit tekintve a kényszer vagy fenyegetés alatt íródott szerződést.

Az aláírás elegendő egy átfogó grafológiai elemzéshez?

Természetesen nem, de megragadó élmény látni, hogyan titkolják bele aláírásukba az emberek szakmai hovatartozásukat, vagy legbelsőbb érzéseiket. Mivel az aláírásunkban sokkal erőteljesebben érvényesül az a törekvésünk, hogy környezetünk olyannak lásson, amilyennek szeretnénk.

Az aláírás és az összefüggő szöveg összetartoznak, egységet képeznek - csakis így tükörképei igazán az embernek. A folyamatos írásból többet tudunk meg az író gondolkodásmódjáról, ugyanakkor az aláírásban a személyiségnek önmagáról alkotott vágyképe  mutatkozik meg.

Ha egy aláírás olyannyira eltér a normától, hogy semmiképpen sem lehetne valamilyen szövegírásba illeszteni, akkor a duktorral szemben a legnagyobb elővigyázatossággal kell eljárnunk, mivel alapos a gyanú, hogy szerepjátszásról van szó.

A grafológia etikája

Mindenki, aki hivatásszerűen foglalkozik emberekkel, rendelkeznie kell etikai alapismeretekkel. A pedagógusok, pszichológusok, pszichiáterek foglalkozása elképzelhetetlen az emberekkel való helyes bánásmód ismerete nélkül. Mivel az írás rejtett hibákat, titkolt fogyatékosságokat, elítélendő tulajdonságokat is feltár -  olyan dolgok derülnek ki, melyeket a kézírás készítője még önmagának sem mer bevallani, ezért a grafológusoknak is figyelembe kell venniük bizonyos etikai szabályokat:

• kiskorú személy írásának elemzését a törvényes képviselő kérheti,

• tanár, nevelő stb. csak a szülő beleegyezésével,

• meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a   hozzátartozó,

• kizárt a harmadik személy által kért analízis

A grafológia etikájának alappillére az értékelés nélküli jellemzés. Ez annyit jelent, hogy a grafológus nem dicsér és nem ítél el senkit sem, csupán megállapít, leír egy jellemet. Ebből következik, hogy az elemzésben nem jó, vagy rossz tulajdonságokat közlünk, hanem csak tulajdonságokat. Igen fontos az a mód, ahogyan a tulajdonságokat közöljük. Itt a legfontosabb a tapintat. Ne használjunk sértő kifejezéseket: pl. hazug, alattomos, csúszó- mászó, erkölcstelen, zavaros eszű, buta, ostoba stb. Helyettesítsük más szóval, vagy ha ez nem lehetséges, akkor írjuk körül.